Category: Programok


A Daloradius nem önálló szoftver, hanem egy nagyon okos grafikus felület a Freeradius nevet viselő RADIUS szerverhez. Sajnos az alkotó már egy ideje nem fejleszti tovább a rendszert, de a fórumokon és a levelező listákon továbbra is aktív, így probléma esetén van rá esély, hogy kapjunk valamilyen fajta segítséget. A Freeradius-ra sok más GUI is elérhető, a Daloradius előnye azonban, a kis gépigényében rejlik,  ami miatt tökéletesen működik MálnaPC-n is.

Fontos, hogy bár a szükséges WPA2 Enterprise szabványt majd minden router / access point támogatja, a Freeradius legtöbb funkciójának kihasználásához teljesebb kompatibilitásra van szükség. A mi iskolánkban elsősorban TP-LINK WA901ND access pointok üzemelnek, a gyári program helyett OpenWRT-vel, illetve 1-2 régebbi routeren DD-WRT-vel. A következőkben ismertetett szolgáltatásokkal a fenti két operációs rendszer remekül együttműködik.

NAS összegzés

NAS összegzés

1. lépés: a WiFi routerek regisztrálása (Management > NAS)

Ahhoz, hogy a routerek kommunikálni tudjanak a szerverrel szükség van azok regisztrációjára a rendszerben. A NAS itt nem a Network Attached Storage rövidítése, hanem a Network Access Server-é. Amit új eszköz hozzáadása esetén mindenképpen meg kell adni: az adott router IP címe, egy

NAS részletezés

NAS részletezés

közös jelszó, illetve az eszköz típusa (other). FONTOS, itt a módosítások csak a freeradius szolgáltatás újraindítást követően lépnek életbe. Ezt terminál programon keresztül (putty) az /etc/init.d/freeradius restart parancssal tehetünk meg, vagy az egész gépet le kell kapcsolni, majd vissza.

2. lépés: felhasználói csoportok létrehozása (Management > Profiles)

Bár nem kötelező elem, de erősen ajánlott a felhasználóinkat különböző csoportokba sorolni. Új csoport létrehozása esetén csak a csoport nevét adjuk meg, a részletes beállításokat a mentést követően végezzük el inkább. Itt meg kell állnunk egy kissé, hogy megértsük a RADIUS szerver működését.

Profilok

Profilok / csoportok

Mikor egy eszköz csatlakozni szeretne a hálózathoz, a router / access point elküldi a kapcsolódó eszköz adatait a megadott felhasználónévvel és jelszóval. Ezen adatok alapján a szerver eldönti, hogy abban a pillanatban engedélyezi-e a kapcsolódás vagy sem. Ha igen, akkor küld egy ACCESS-ACCEPT üzenetet, ha nem, akkor egy ACCESS-REJECT-et. Azonban a társalgás folyamán a szerver több mindent is ellenőriz(het) és üzenetként is több mindent küld(het), mint egy egyszerű “minden rendben, mehet” szignál.

Az ellenőrzés folyamán érintett tulajdonságokat “CHECK ATTRIBUTE”-nek, a visszaküldötteket pedig “REPLY ATTRIBUTE”-nek hívják. Az, hogy a router mit ért meg nagyban függ az adott eszköztől. A következőkben ismertetett attribútumok a mi OpenWRT-t futtató eszközeinkkel biztosan együttműködnek. A CHECK és REPLY üzenetek szabadon kombinálhatóak.

CHECK ATTRIBUTE példák

Check attributes / DiákWiFi

Check attributes / DiákWiFi

Cleartext-Password: A jelszó, nem igényel különösebb magyarázatot
Cleartext-Password := Jelszó

Access-Period: Az első bejelentkezést követően mennyi időt tölthet a felhasználó online, másodpercben megadva.
Access-Period := 2700

Max-Daily-Session: Mennyi időt tölthet a felhasználó egy nap online, másodpercben megadva.
Max-Daily-Session := 7200

CS-Total-Octets-Monthly: Mekkora forgalmat generálhat a felhasználó egy hónapban összesen, byte-ban megadva.
CS-Total-Octets-Monthly := 1073741824

Simultaneous-Use: Hány eszközzel kapcsolódhat a hálózathoz egyszerre a felhasználó.
Simultaneous-Use := 1

Login-Time: Mikor jelentkezhet be az adott felhasználó. Pl. a diákok online idejét korlátozhatjuk a szünetek idejére.
Login-Time := Wk0700-0730,Wk0815-0825,Wk0910-0925,Wk1010-1020,Wk1105-1115,Wk1200-1220,Wk1305-1315

Called-Station-Id: A használható eszközök, laptopok, mobilok MAC azonosítója, több tétel esetén | -el elválasztva
Called-Station-Id := 54-A3-FC-C8-72-48

Calling-Station-Id: A használható WiFi routerek / access pointok MAC azonosítója SSID-vel, több tétel esetén | -el elválasztva.
Calling-Station-Id := 54-E6-FC-C8-72-48:ThanWiFi|74-EA-3A-C2-7E-4E:ThanWiFi|A0-F3-C1-E2-66-43:ThanWiFi

REPLY ATTRIBUTE példák

Acct-Interim-Interval: Hány másodpercenkét küldjön a router állapotjelentést a RADIUS szervernek a kapcsolódó felhasználóról.
Acct-Interim-Interval := 120

Session-Timeout: Hány másodpercig tartson egy kapcsolat. A megadott idő elteltével a router újra ellenőrzi a jogosultságokat. Ha időközben a felhasználó elért egy limitet megszakítja a kapcsolatot, ha nem, akkor tovább engedi az eszközt.

Reply attributes / DiákWiFi

Reply attributes / DiákWiFi

Session-Timeout := 120

Idle-Timeout := A router ennyi tétlen másodperc után megszakítja a kapcsolatot.
Idle-Timeout := 180

 

3. lépés: a felhasználók regisztrálása (Management > Users)

Új felhasználó hozzáadása

Új felhasználó hozzáadása

Ezen a panelen keresztül tudunk új felhasználót hozzáadni a rendszerhez. A legtöbb sor funkciója magáért beszél. A “Group”  legördülő menüben az előzőekben a “Profiles” alatt beállított csoportok közül választhatunk. Természetesen egyéni attribútumok hozzáadására is van lehetőség. Az “Import Users” menü pont alatt pedig gyorsan tudunk új felhasználókat tömegesen rögzíteni.

+1. lépés: egyszer használatos fiókok létrehozása (Management > Batch users)

A legizgalmasabb része a rendszernek. A Daloradius a megadott szempontok alapján és az előre beállított csoport tulajdonságokkal tömegével tudja előállítani a nyomtatható hozzáférési adatokat, random felhasználónevekkel és jelszavakkal. FONTOS, hogy a nyomtatásra kész cetlikhez CSAK a létrehozást követően tudunk hozzáférni, később erre már nem lesz lehetőség. Az oldalon a továbbiakban viszont nyomon követhetjük a már aktivált felhasználóneveket. Ha a csoportot töröljük, az összes kapcsolódó felhasználónév törlésre kerül.

Reklámok

Bár nem kapcsolódik közvetlen a vállalati WiFi témakörhöz, de a teljes iskolai rendszer kiépítése nem múlt el minden tanulság nélkül, talán másoknak is szolgálhat hasznos információval.

Router vs AP
Manapság már nincsen sok különbség a routerek és az access pointok között. Az APk elsődleges feladata, hogy az eszközök hálózathoz való csatlakozását lehetővé tegyék, ezért általában csak egy RJ45-ös csatlakozóval rendelkeznek és a rajtuk futó szoftver sem képes pl. rendes DHCP szervert üzemeltetni. Ami miatt azonban mégis érdemes AP-t választani az az, hogy már az olcsóbb változatokon is PoE kombatibilisek. A PoE szabvány a “Power-Over-Ethernet” rövidítése és arra szolgál, hogy a működéséhez szolgáló energiát a hálózati kábelen keresztül juttassa el az eszközökhöz. Előnye, hogy nem kell konnektort rakni közvetlenül a készülék mellé, az áramot elég egy távolabbi ponton “rákeverni” az adatkábelre. Az általunk használt TP-LINK WA901ND AP-k ~ 13 000Ft-os értéket képviselnek és mindhez adnak passzív PoE adaptert, amivel 30 méteres távolságból is elláthatjuk őket energiával.

Egységes SSID
Több AP esetén nem kell külön SSID-t (nevet) adni az access point-oknak. Egységes elnevezést használva a csatlakozó eszközök mindig a hozzájuk legközelebb eső AP-hez csatlakoznak és mozgás közben a készülékek intelligenciájától függően váltogatják a csatlakozási pontokat (hasonlóan a mobilokhoz). Arra kell csak odafigyelni, hogy az egymáshoz közel lévő készülékek más-más csatornán (frekvencián) sugározzanak. A legjobb ha legalább 3 csatorna különbség van közöttük.

Hőtérkép
Nagyobb épület esetén javasolt először csak 2-3 AP-t beszerezni és egy laptoppal felszerelkezve kimérni, hogy hova érdemes az eszközöket elhelyezni. Ebben nyújthatnak segítséget a hőtérkép programok, amik folyamatosan mérik a jelszinteket és színes ábrákat készítenek a könnyebb értelmezhetőség érdekében. Ilyen ingyenes program pl.: az Ekahau Heatmapper.

Hőtérkép - 4. emelet

4. emelet

A tavalyi év során, az iskola alapítványának hála, végre le tudtuk fedni az egész épületet WiFi hozzáféréssel. Az egyik legnagyobb gondot ekkor az okozta, hogy olyan azonosítási eljárást találjunk, ami amellett, hogy egyszerű használni, sokkal nagyobb biztonságot és rugalmasságot biztosít, mint az eddigi közös jelszó. A megoldást a vállalati WiFi jelentette.

A WPA2 Enterprise (azaz vállalati WiFi) nagyon leegyszerűsítve abban különbözik az otthon leggyakrabban használt WPA2 Personal titkosítástól, hogy a felhasználót központilag azonosítja. Az azonosítást egy úgynevezett RADIUS szerver végzi, amely a számára elküldött bejelentkezési adatok (pl.: felhasználónév / jelszó) alapján visszajelez a routernek / access pointnak, hogy az adott eszközt felengedheti-e a hálózatra vagy sem. A módszer legizgalmasabb része azonban nem az, hogy így minden felhasználót egyenként is azonosíthatunk, hanem, hogy olyan szabályrendszert alakíthatunk ki, ami egy hagyományos, megosztott jelszóval nem kivitelezhető. Például: pár kattintással tucatjával készíthetünk nyomtatható, egyszer használatos kódokat, amelyek csak az első bejelentkezéstől számított 45. percig élnek.

45 perc

A rengeteg elérhető megoldás közül mi a Rasberry Pi miniszámítógépen is futtatható Freeradius / Daloradius rendszert választottuk. A Raspberry előnye, hogy olcsó (az általunk jelenleg használt 2014-es B+ -os szett jelenleg ~15 000Ft), keveset fogyaszt (2W alatt) és a rajta futtatható rendszerről könnyű biztonsági mentést készíteni.

A telepítést, a mellékelt utasítások alapján, mi magunk is könnyedén elvégezhetjük, azonban, akik csak a végeredményre kíváncsiak, azoknak készítettem egy képfájlt egy üres, de bekonfigurált rendszerről, amit a Win32DiskImager programmal pár kattintást követően kiírhatunk egy 4 vagy 8Gb-os SD kártyára.

A rendszerhez a http://saját.ip/daloradius webcímen kapcsolódhatunk (a jelszó: radius). Ha meg tudjuk állapítani, hogy a DHCP szerver milyen IP címet adott a készüléknek, akkor nem szükséges monitort és billentyűzetet kapcsolni a rendszerhez, ha nem, akkor egy rövid ideig még szükség van a perifériákra. Az indítást követően, ha már tisztában vagyunk az IP címmel, akkor egy pillanatra be kell még jelentkeznünk az operációs rendszerbe pl. Windows alól a putty program segítségével (felhasználónév: root, jelszó: raspberry). A bejelentkezést követően adjuk ki a raspi-config parancsot, majd a megjelenő menüben válasszuk ki az “Expand Filesystem” menüpontot. Így az SD kártyánk teljes területét kihasználhatjuk majd. A “Finish”-re kattintva a rendszer újraindul, a Radius szerverünk működésre kész. A Daloradius webes felületével egy következő bejegyzésben részletesen is foglalkozom majd.

 

A használt IMG fájl innen letölthető (Raspberry Pi 2 vagy 3-hoz).

A telepítés részletes leírása azoknak, akik nem kérnek az IMG fájlból (PDF + ZIP).

 

A használt programok:

Daloradius
http://www.daloradius.com/

Raspbian
https://www.raspberrypi.org/downloads/raspbian/

WinSCP
https://winscp.net/eng/docs/lang:hu

Putty
http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/download.html

Win32DiskImager
https://sourceforge.net/projects/win32diskimager/

 

A felhasznált weblapok:

Providing 802.1X authentication with FreeRADIUS and PEAPv0/EAP-MSCHAPv2 support over a Raspberry Pi
http://steven-england.info/2014/11/06/providing-802-1x-authentication-freeradius-peapv0eap-mschapv2-support-raspberry-pi/

Raspberry PI based FreeRadius Server with GUI
http://www.binaryheartbeat.net/2013/12/raspberry-pi-based-freeradius-server.html

 

Az IP cím megállapítása:

ifconfig paranccsal

Fix IP beállítása:

http://www.modmypi.com/blog/tutorial-how-to-give-your-raspberry-pi-a-static-ip-address

iTalc és WIOSKI

A tanulók számítógépeinek (iCeleron 2,60Ghz/E3400 + 2Gb Ram) összehangolt indítását az iTalc segítségével oldottam meg. A videón ugyan nem látszik, de a Windowsok az egyik előző bejegyzésben bemutatott WIOSKI, VHD alapú megoldását használják, így gyakorlatilag mindig ugyan olyan környezet fogadja a diákokat.

iTalc, WIOSKI

SteadyState után…

Évekkel ezelőtt a Microsoft létrehozott egy remek eszközt annak érdekében, hogy olyan intézmények (iskolák, könyvtárak) is fejfájás mentesen tudják karbantartani az olvasók/diákok folyamatos nyüstölésének kitett számítógépeiket, akik nem engedhetnek meg egy a Windows Server licenszt és az ahhoz értő rendszergazdát. A programot SharedComputer Toolkitnek, később Windows SteadyState-nek hívták.

A SteadyState segítségével egy a számítógéphez kicsit is értő alkalmazott olyan módon zárhatta el az egyszerű felhasználók által használt fiókokat, hogy egy újraindítás folyamán a rendszer mindig az eredeti állapotába álljon vissza. Sajnos azonban, a Windows XP-re, majd Vista-ra is elkészített programot nem fejlesztették tovább. A hivatalos tervek szerint az elképzelés tovább élt volna, immár beépített szolgáltatásként, a Windows 7-ben, de a bétában jelen lévő “vendég mód” kikerült a végleges változatból. A Microsoft, talán a különböző fórumokon is megjelenő elégedetlenkedő hangok hatására, közzétett egy dokumentumot, amiben azt próbálta bemutatni, hogy a SteadyState funkcióit milyen módon tudja a “regedit” és a “group policy editor” helyettesíteni. A mellett, azonban  hogy az ott közölt  megoldások már messze túlmutattak egy átlagos számítógép használó tudásán, nem nyújtottak 100%-os megoldást sem, így úgy tűnt, hogy a korábbi lelkes SteadyState felhasználók véglegesen ingyenes alternatíva nélkül maradtak.

Hosszú keresgélés után azonban sikerült ráakadjak egy alternatív megoldásra, aminél ha eltekintünk pár, a rendszer működési módjából fakadó negatívumtól, remekül megállja a helyét éles környezetben is. Ez a WIOSKI.

A WIOSKI egy finn programozó által készített telepítőkészlet, aminek segítségével Windows 7, vagy Windows 8 rendszerünket egy olyan virtuális meghajtóról futtatjuk, ami minden újraindítás után visszaáll az eredeti állapotára. Hasonlóan, mint a SteadyState “Protect the Hard Disk” funkciója, a C: meghajtón történő bárminemű változtatás itt is csak a következő újraindításig él. A program mögött a Microsoft VHD (Virtual Hard Disk) technológiája áll. Természetesen egy kompetens rendszergazda számára ez nem újdonság. Ez a szolgáltatás évek óta része a Windowsoknak. Nagyobb vállalatoknál pedig az így készült rendszerképek a mindennapos működés részét képezik. A WIOSKI érdeme azonban, hogy ezt egy olyan könnyen kezelhető keretbe szervezi, aminek a segítségével egy egyszerű halandó is képes önmagát frissítő Windowst telepíteni.

A WIOSKI telepítési folyamata.

Maga a telepítési folyamat rém egyszerű, csak követni kell a WIOSKI oldalán lévő pár soros utasítást, ami alatt elkészítjük a telepítő csomagot. Pen Drive esetén csak egy angol nyelvű Windows 7 Enterprise / Ultimate, vagy Windows 8 Professional / Enterprise telepítő DVD-re, illetve a WIOSKI fájlokra, DVD telepítés esetén pedig még egy ADK (Windows Assessment and Deployment Kit) nevű ingyenes Microsoft programra lesz szükség. Fontos, hogy a program CSAK angol nyelvű telepítőkészlettel működik együtt, illetve, hogy Windows 8 esetén még nem támogatja a 8.1-es frissítést már eredetileg is tartalmazó rendszereket (frissíteni később természetesen lehet). A nyelvi megkötés nem okoz gondot, hiszen már a hetesen is bármilyen nyelvi csomagot felrakhattunk az eredetileg telepített mellé, a 8.1-es támogatását pedig a fejlesztő a közeljövőben ígéri.

A telepítést követően a számítógép úgynevezett “Maintanance mode”-ba, azaz karbantartási üzemmódban indul újra. Minden változtatás, beleértve a frissítéseket is, végelegesen megmarad. Ha már belaktuk a rendszert és szeretnénk hibernálni az aktuális állapotot, úgy nem kell mást tennünk, mind rendszergazdai üzemmódban elindítanunk egy, az asztalra kitett batch fájlt, ami a  “ChangeToKioskMode” nevet viseli. Az automatikus  újraindulást követően minden változtatás elveszik egészen addig, amíg rá nem kattintunk a “ChangeToMaintenanceMode” ikonra.

Fontos, hogy lássuk az eredeti SteadyState és a WIOSKI között lévő alapvető különbséget. A WIOSKI esetén ugyanis, egy újraindítást követően minden, tehát nem csak az átállított háttér, vagy a letörölt parancsikon, hanem az utolsó .inf, vagy .txt fájl is visszaáll az eredeti állapotára. Ezért gondoskodni kell arról, hogy kikapcsoljunk a feltelepített programoknak és magának a Windowsnak is a frissítési funkcióit. Ha ugyanis erre nem figyelünk, a folyamatos frissítések keresése és azok háttérben való telepítése teljesen lefoglalja majd az adott gép erőforrásait. Kiemelten ügyeljünk a következőkre:

A beépített elemek (ezeket a WIOSKI már kikapcsolta, de a kezdeti telepítgetés idejére, pl. a Windows Update-et érdemes visszakapcsolni):
– Windows Update
– Windows Defender (se erre, se vírusirtóra nem lesz szükség, a definíciós adatbázisuk egy hét alatt amúgy is elavulttá válik)
– Rendszer visszaállítás

illetve:
– Adobe Acrobat Reader
– JAVA (A JAVA automatikus frissítésének kikapcsolásánál egy kis trükkre van szükség. Ahhoz, ugyanis, hogy a beállítás véglegesen megmaradjon rendszergazdai üzemmódban kell futtatni az (x64 esetén) “c:\Program Files (x86)\Java\jre7\bin\” mappában lévő “javacpl.exe” programot.)

A WIOSKI nem az egyedüli olyan programcsomag, ami a SteadyState kiváltására VHD fájlokkal operál, azonban tapasztalatom szerint a legkönnyebben használható. Ajánlom még:

Windows 7 SteadyState solution simplified
Steadier state

Talán a legalapvetőbb különbség, hogy míg a WIOSKI normál és karbantartási módja között egy rendszergazdai jogosultsághoz kötött parancsikonnal válthatunk, addig e két megoldás a gép elindítását követően (“boot menu”) enged minket választani. Ez utóbbi azonban azt is okozhatja, hogy egy-egy kíváncsi diák nem a megfelelő menüpontot választja és az általa eszközölt módosítások immár véglegesen megmaradnak.

Végezetül egy hasznos segédprogram, amivel a nem használt meghajtókat elrejthetjük a kíváncsi szemek elől. A No Drive csak látszólag kapcsolja le a merevlemezeket. Azok csak az intézőből tűnnek el, a rajta lévő programokat még elindíthatjuk és hivatkozni is lehet rájuk.

 

FRISSÍTÉS:
Telepítést követően a Wioski által létrehozott fiókok jelszavai egy idő múlva lejárnak. Érdemes az adott felhasználóneveknél “A jelszó soha nem jár le” opciót bekapcsolni.

Bluetooth és a SPAM

Bluetooth logóAzt talán sokan tudják, hogy a mára már a kéretlen reklámok szinonimájának számító SPAM angol szó eredeti jelentése löncshús. Az viszont már nem annyira közismert, hogy a számítástechnikába egy Monty Python jelentből került át ahol a 3-4 perces jelenetben legalább 200Xor hangzik el a szó.

A Bluetooth és a SPAM kapcsolata körülbelül 7 évre nyúlik vissza. Ekkor kezdtek a cégek olyan hirdetőoszlopokat kihelyezni amik a közelükbe érő bekapcsolt Bluetooth-al rendelkező telefonokra a felhasználó jóváhagyása esetén multimédiás tartalmakat küldtek át az adott termékről. Ma már a célhardverek mellett fizetős programokat is használhatunk erre a célra.

Mivel a diákok nagy többségének már Bluetooth-al rendelkező telefonja van és a szolgáltatást aktívan használják is fájlok küldésére és fogadására így kézenfekvő volt az ötlet, hogy akár ezt az órán is kihasználhatjuk. Ilyen lehet pl. egy-egy hangzóanyag továbbítása, vagy pl. a házi feladat  elektronikus úton történő kiadása. Pár óra keresgéléssel sikerült egy alapfunkciókkal rendelkező, de működőképes ingyenes programot szerezzek. A JMBD Java alapú, így teljesen multi platform, de a fizetős programokkal szemben mindössze egy darab fájlt tud továbbítani.

A program a projekt oldaláról és innen is letölthető. A használatához mindössze egy Bluetooth adapterrel felszerelt számítógépre és JAVA-ra van szükség.

iTalc – az ingyenes mindenes

iTalcHatalmas iskola lévén, ahol rengeteg diák tanul, gyakran előfordul, hogy egy-egy tanár olyan szaktanteremben találja magát a csoportjával, ami a saját órájától idegen. Így van szerencsém idén heti több alkalommal is nyelv órát tartani a kémia laborban, vagy a számítástechnika termek valamelyikében. Persze minden rosszban van valami jó. Például, hogy nemrégiben közelebbről is szemügyre vehettem az iTalc nevű, az interneten fejlesztett, távmenedzselő programot, amit a rendszergazda telepített fel az egyik informatikai tanteremben és amit természetesen rögtön ki kellett próbáljak a nyelvi labor számítógépein is. Maga a program egy igazi kincs és bár ez sem jelent gyógyírt minden problémára (a hiányosságokról később bővebben), azért jól illeszkedik az egyik első bejegyzésemben felsorolt ingyenes segédprogramok listájába.

iTalcAz iTalc tulajdonképpen egy extra képességekkel és könnyen kezelhető felülettel kiegészített VNC program. A telepítést követően (ami ha nem is annyira egyszerű, de egy közepes számítástechnika tudással hamar elvégezhető művelet) a már megismert RealVNC-hez hasonlóan bepillantást enged a diákok számítógépeién folyó munkába. Itt rögtön felfigyelhetünk két olyan funkcióra is, ami az alap VNC-ből hiányzott: kis ablakokban (amelyeket tetszés szerint pakolhatunk ide-oda) egyszerre láthatjuk minden diák monitorának tartalmát, illetve a miniatúrákra kattintva lehetőségünk van arra is, hogy átvegyük az adott gép felett az irányítást. Mivel a távoli kontrol itt nem vagy-vagy alapon működik, mint a RealVNC-nél, ahol ezt a változtatást a kliens oldalon kellett elvégezni, hanem egy plusz parancsgomb közbeiktatásával, ezért ezt sokkal jobb és gyakorlatiasabb megoldásnak tartom. Így ugyanis nem elég egy félrekattintás a képernyőn a kontrol átvételére és ezzel az ott zajló munka megzavarására (talán ez utóbbi elhanyagolható problémának hangozhat, de egy _nem_ informatikusok használta terem, mint a nyelvi labor esetében, igenis komoly gubancokat okozhat).

Az iTalc igazi előnye azonban nem ebben rejlik, ennél sokkal, de sokkal többre képes…

A parancs kiadva...Úgy gondolom mindenki, aki tartott már számítógépekre alapozott órát, ismeri azt a jelenséget, mikor a gépek már minden tanuló előtt rendben működnek és a tanár éppen hozzákezdene a feladat kiadásához és a magyarázathoz, de a diákok valami Pavlovi reflexnek engedelmeskedve a bekapcsolt PC-k előtt transzba esve inkább meredten bámulják a monitort és szinte már automatikusan hívják be az iWiW, vagy a MyVIP kezdőlapját, ahelyett, hogy a tanárra...és az eredmény. figyelnének. Az iTalc-al azonban ennek vége :-)! Minden gép monitorát külön külön, vagy akár az összest is egy kattintással lezárhatjuk. A parancs kiadása után a képernyőkön csak egy nagy lakat lesz látható, amit csak és kizárólag a tanár oldhat fel a tanári gépen keresztül.

Egyedülálló funkció még az úgynevezett DEMO mód. Ilyenkor egy egy gépre külön külön, vagy akár az összesre egyszerre átvihetjük a tanár gép monitorának képét. Hasznos ha éppen mutatni szeretnénk valamit, de nem áll rendelkezésünkre projektor.Egy kattintással átvihető a tanári gép képe a diákokéra.

Szintén a regulázást szolgálhatja az üzenetküldési funkció is, ami csak úgy mint a zárlat és a DEMO mód, vonatkozhat egy gépre, vagy akár az összesre is egyszerre.

Ezek mellett más hasznos funkciókat is beleraktak a programba. Úgy mint például a gépek központi leállítása, vagy elindítása (hasonlóan a régebben már bemutatott PowerOff programhoz), a diák gépek tantermek szerinti csoportosítása, távoli program indítás, vagy a felhasználók a tanári gépről való ki és bejelentkeztetése.

Igaz, vannak még fájóan hiányzó dolgok is. Továbbra sem leszünk képesek megszűrni a diákok hálózati aktivitását, illetve a számítógépes tevékenységét (tehát nem tudjuk letiltani, az aktuális feladatnak megfelelően, bizonyos programok vagy weblapok megnyitását). Ezekre sajnos továbbra is csak a pénzes szoftverek nyújthatnak biztos megoldást. Talán egy következő verzióban…

…és ezzel el is érkeztünk az igazi feketeleveshez.
Mint minden az internetes közösségek által futtatott projektnek az iTalcnak is megvan az a hátránya, hogy kellően nagyszámú lelkes programozó hiányában a fejlesztés az egyik pillanatról a másikra leállhat. Úgy tűnik, hogy erre itt is megvan az esély. Az utolsó frissítés ugyanis több mint egy éves. Ennél is nagyobb baj, hogy a támogatott operációs rendszerek listájából a mai napig hiányzik a Vista, holott az új gépek már a Vista alapokon nyugvó Windows 7-el érkeznek. Szerencsére nincsen minden veszve, mert kis kerülőúttal az újabb rendszerekkel sem lesz egyenlőre gondunk, de az ilyen “buherálások” tovább nehezítik a VNC-nél már így is bonyolultabb telepítési és beállítási folyamatot.

Összegzésképpen, a hibákat és a hiányosságokat leszámítva és az iTalcot kombinálva a nagysikerű Windows SteadyState-el, egy fantasztikusan jól kezelhető osztálytermet kaphatunk, ahol öröm dolgozni, mert végre tényleg a gépek lesznek értünk és nem fordítva. 🙂

(Frissítés – 2010.03.26: pár napja, szinte két évnyi kihagyás után, felkerült a honlapra egy újabb iTalc verzió, talán korai volt még temetni a projektet!)

 

A program weblapja:
http://italc.sourceforge.net/home.php

Ajánlott olvasmány a már említett “Ingyenes segédprogramok az oktatásért” bejegyzésem:
http://bacsomarton.spaces.live.com/blog/cns!B9EFA8FBCF4DCDE1!1450.entry

hbs_logo[1]Fiatal, az informatika iránt érdeklődő tanárként mindig is nyitott voltam minden olyan módszerre, aminek a keretén belül belecsempészhetem a modern technikát a nyelvórába. Még a kezdetek kezdetén akadtam rá erre az újnak egyáltalán nem mondható (2003-ban már bőven a jelenlegi 6-os verziószámnál tartott a fejlesztés) programra, aminek zsenialitása utolérhetetlen. A Hot Potatoes (azaz forró krumplik) segítségével ugyanis – kis gyakorlással – mindenki képes lehet interaktív web alapú feladatokat létrehozni.

A kezelőfelület használata könnyen elsajátítható, a nyelv, mind a program menüje, mind az elkészített feladatok nyelve, szabadon választhatóak, így hasznos segítőtárs lehet bármilyen órán, nem csak nyelvtanároknak.

A telepítés után, a különböző elkészíthető feladattípusnak megfelelően 5 kisebb programot és egy keretprogramot kapunk. A szokásosnak mondható feleletválasztós teszten kívül tudunk keresztrejtvényt, szórendi gyakorlatokat, párokat összekapcsolós és a KvízPart –ot is megszégyenítő kérdéssort összeállítani.

Fontos, hogy bár a program non profit intézmények számára ingyenesen hozzáférhető, a regisztrációhoz szükséges kódot csak akkor kapjuk meg, ha vállaljuk, hogy az általunk készített feladatokat mindenkinek ingyenesen is hozzáfélhetővé tesszük az Interneten. (Frissítés – 2010.04.13: a feltöltési kötelezettség már a múlté, mostantól már mindenki ingyen is használhatja a programcsomagot!)

Néhány képernyőmentés:

hp6 hp1 hp2 hp3 hp4 hp5

Hivatalos honlap:
http://hotpot.uvic.ca/
Egy jól összerakott gyorstalpaló és próbaoldalak
http://www.nyelvtanfolyam.com/hotpot/

090125-01 A főiskolai / egyetemi módszertan órák egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem veszi figyelembe azt az alapvető tényt, hogy a tanár és tanulók gyakran nincsenek azonos állásponton arról, hogy hogyan és milyen körülmények között kellene eltölteni az előttük álló 45 percet.

Különösen sok problémát tud ez okozni akkor, ha az érintett óra egy számítástechnika teremben, vagy egy gépekkel felszerelt nyelvi laborban kap helyet, ahol a tanár – az XXI. század szelleméhez méltóan – az órai feladatokat nem fénymásolaton, hanem számítógépes formátumban adja ki. Az ilyen típusú órák unalomig ismételt mondatait a “nem, nem Internetezhetsz”, “csukd be azt az ablakot”, “lépj ki a Messengerből” valószínűleg minden gyakorló tanár ismeri már.

A következőkben néhány olyan programról lesz szó, amelyek ingyenesen beszerezhetőek és az elmúlt években nagy szolgálatot tettek az óráimon.

Microsoft SteadyState

Kevesen tudják, de a Microsoft a Windows és az Office mellett090125-02 rengeteg ingyenes kiegészítő programot is biztosít a felhasználóinak. A SteadyState talán az egyik leghasznosabb közülük. Segítségével nem kell különböző hókusz-pókuszokat ismerő rendszergazdának lennünk ahhoz, hogy részletekbe menően meghatározhassuk, hogy a gépet használó mit csinálhat vagy mit nem. 1-2 kattintás és az általunk kiválasztott fiókba belépő diák már nem csak új programot nem fog tudni feltelepíteni, de a SteadyState a gép újraindítását követően mindent visszaállít az eredeti helyzetbe – így lőttek a sebtében beállított vicces háttérképeknek is. Természetesen ezeken felül a program rengeteg másra is képes. A funkciók közös pontja, hogy mindet egyszerűen egy átlátható kezelőfelület segítségével néhány doboz kipipálásával aktiválhatjuk. Bár a program régi változata, ami még a Shared Computer Toolkit néven futott, csak Windows XP-vel működött, az új 2.5-ös verziószámú SteadyState-et már Vistára is feltelepíthetjük.

Windows XP PowerToys / TweakUI

A SteadyState hasznos kiegészítője lehet a sokak által 090125-03ismert és használt TweakUI, ami a Microsoft PowerToys programcsomag része. Ezzel a programmal pár olyan funkciót is elérhetünk amit a SteadyState is tartalmaz illetve párat amit nem. (pl. automatikus bejelentkezés, vagy “nevezetes mappák” (mint pl: Dokumentumok, Asztal) máshová helyezése.

Ha pl. a Dokumentumokat egy központi gépen lévő mappára állítjuk be, illetve a SteadyState-el letiltunk minden más helyi mappát és meghajtót a diákok csak erre az egy helyre menthetnek aminek a tartalmát már sokkal könnyebben kézben lehet tartani. Szintén hasonló megoldás ha az Asztal ikonjainak a mappáját is egy helyre irányítjuk. Így a megosztani szándékozott linket, vagy fájlt az Asztal közös mappájára húzva minden diákunk monitorán egyszerre jeleníthetjük meg. A TweakUI szinte minden Windows-ra elérhető, sajnos Vistára egyenlőre még nem.

 

VNCViewer / VNCThumbnail Viewer

A VNC talán még a PowerToys programcsomagnál is elterjedtebb. Több változata létezik, de az alapszolgáltatás (távvezérlés) ingyenesen is hozzáférhető. 090125-04 Feltelepítés után pont ezt a fő funkciót célszerű kikapcsolni. Úgy gondolom több bajt okoz ha bele tudok folyni a diákok munkájába, mint amennyi hasznot hoz. Bőven elég ha látom mit csinál, az egér irányításáért folyó harc csak időt vesz el. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a tanulók nagyon hamar rájönnek: nincsen értelme FreeMailezni, vagy a Messengeren beszélgetni, mert nem tudni, hogy éppen kinek a monitora látszik a tanári számítógépen.

Ha a program aktív, azt a gép jobb alsó sarkában egy jellegzetes VNC feliratú ikon jelzi. Mivel az ikonon keresztül minden beállítást össze lehet keverni, érdemes kicsit belenyúlni a gép lelkébe (registry, nem olyan ördöngös, mint ahogyan hangzik), hogy ezeket a funkciókat letiltsuk. Jó hír a gépekhez kevésbé értőknek, hogy a SteadyState használata ezen is segít. Mivel a lekorlátozott felhasználói fiókoknál az óra mellett semmilyen ikon nem látható így azokon változtatásokat sem lehet végrehajtani.

A VNC Thumbnail viewer viszonylag új szerzemény, de remek kiegészítő program, amit remélhetőleg a szerzője a jövőben még továbbfejleszt. Segítségével egyszerre követhetjük nyomon az összes figyelt gép monitorát, kinagyítva az éppen minket érdeklőt.

RealVNC letöltés:
http://www.realvnc.com/products/download.html
 
RealVNC leírás (+ registry):
http://www.realvnc.com/products/free/4.1/winvnc.html
 
VNC Thumbnail viewer, leírás és letöltés:
http://thetechnologyteacher.wordpress.com/vncthumbnailviewer/

 

PowerOff

090125-05 Talán az egyik legbosszantóbb ha egy tökéletesen bekonfigurált és beszabályozott gépet azért nem tudunk használni, mert néhány vicces kedvű felhasználó, talán a virtuális tér korlátozásai miatt is, fizikailag belepiszkál.

Ez sajnos nálunk gyakori hiba volt, így megoldás után kellett nézni, aminek a végén az összes számítógép dobozt fiókba zártuk. Mivel így a bekapcsoló gomb is elérhetetlen lett a manapság általános szolgáltatásnak mondható Wake-On-Lan segítségével a tanári gépről indítjuk el a gépeket. A PowerOff nem csak ebben, hanem a kikapcsolásban is segít. Mivel nem csak ablakból, hanem parancssorból is vezérelhető, így egy kötegelt fájlal (batch – .bat kiterjesztés)  az összes gépet le tudom állítani egyetlen egérkattintással.

Letöltés és leírás:
http://users.telenet.be/jbosman/poweroff/poweroff.htm
 
Wake-On-Lan, nagyon hasznos és mindenre kiterjedő leírás magyarul:
http://winportal.net/?id=19

 

Összefoglalva:

Természetesen a piacon kapható kész megoldás is, kellő pénzért cégek kulcsrakész, könnyebben használható egységes megoldásokat is árulnak. Gyakran azonban az iskoláknak nincsen arra pénze, hogy ilyen, a tanári kar kisebb részét érintő programcsomagra beruházzanak. Ezért is tartottam fontosnak, hogy megmutassam: kis keresgéléssel és munkával pénz nélkül is használható rendszer alakítható ki.