Latest Entries »

A Daloradius nem önálló szoftver, hanem egy nagyon okos grafikus felület a Freeradius nevet viselő RADIUS szerverhez. Sajnos az alkotó már egy ideje nem fejleszti tovább a rendszert, de a fórumokon és a levelező listákon továbbra is aktív, így probléma esetén van rá esély, hogy kapjunk valamilyen fajta segítséget. A Freeradius-ra sok más GUI is elérhető, a Daloradius előnye azonban, a kis gépigényében rejlik,  ami miatt tökéletesen működik MálnaPC-n is.

Fontos, hogy bár a szükséges WPA2 Enterprise szabványt majd minden router / access point támogatja, a Freeradius legtöbb funkciójának kihasználásához teljesebb kompatibilitásra van szükség. A mi iskolánkban elsősorban TP-LINK WA901ND access pointok üzemelnek, a gyári program helyett OpenWRT-vel, illetve 1-2 régebbi routeren DD-WRT-vel. A következőkben ismertetett szolgáltatásokkal a fenti két operációs rendszer remekül együttműködik.

NAS összegzés

NAS összegzés

1. lépés: a WiFi routerek regisztrálása (Management > NAS)

Ahhoz, hogy a routerek kommunikálni tudjanak a szerverrel szükség van azok regisztrációjára a rendszerben. A NAS itt nem a Network Attached Storage rövidítése, hanem a Network Access Server-é. Amit új eszköz hozzáadása esetén mindenképpen meg kell adni: az adott router IP címe, egy

NAS részletezés

NAS részletezés

közös jelszó, illetve az eszköz típusa (other). FONTOS, itt a módosítások csak a freeradius szolgáltatás újraindítást követően lépnek életbe. Ezt terminál programon keresztül (putty) az /etc/init.d/freeradius restart parancssal tehetünk meg, vagy az egész gépet le kell kapcsolni, majd vissza.

2. lépés: felhasználói csoportok létrehozása (Management > Profiles)

Bár nem kötelező elem, de erősen ajánlott a felhasználóinkat különböző csoportokba sorolni. Új csoport létrehozása esetén csak a csoport nevét adjuk meg, a részletes beállításokat a mentést követően végezzük el inkább. Itt meg kell állnunk egy kissé, hogy megértsük a RADIUS szerver működését.

Profilok

Profilok / csoportok

Mikor egy eszköz csatlakozni szeretne a hálózathoz, a router / access point elküldi a kapcsolódó eszköz adatait a megadott felhasználónévvel és jelszóval. Ezen adatok alapján a szerver eldönti, hogy abban a pillanatban engedélyezi-e a kapcsolódás vagy sem. Ha igen, akkor küld egy ACCESS-ACCEPT üzenetet, ha nem, akkor egy ACCESS-REJECT-et. Azonban a társalgás folyamán a szerver több mindent is ellenőriz(het) és üzenetként is több mindent küld(het), mint egy egyszerű “minden rendben, mehet” szignál.

Az ellenőrzés folyamán érintett tulajdonságokat “CHECK ATTRIBUTE”-nek, a visszaküldötteket pedig “REPLY ATTRIBUTE”-nek hívják. Az, hogy a router mit ért meg nagyban függ az adott eszköztől. A következőkben ismertetett attribútumok a mi OpenWRT-t futtató eszközeinkkel biztosan együttműködnek. A CHECK és REPLY üzenetek szabadon kombinálhatóak.

CHECK ATTRIBUTE példák

Check attributes / DiákWiFi

Check attributes / DiákWiFi

Cleartext-Password: A jelszó, nem igényel különösebb magyarázatot
Cleartext-Password := Jelszó

Access-Period: Az első bejelentkezést követően mennyi időt tölthet a felhasználó online, másodpercben megadva.
Access-Period := 2700

Max-Daily-Session: Mennyi időt tölthet a felhasználó egy nap online, másodpercben megadva.
Max-Daily-Session := 7200

CS-Total-Octets-Monthly: Mekkora forgalmat generálhat a felhasználó egy hónapban összesen, byte-ban megadva.
CS-Total-Octets-Monthly := 1073741824

Simultaneous-Use: Hány eszközzel kapcsolódhat a hálózathoz egyszerre a felhasználó.
Simultaneous-Use := 1

Login-Time: Mikor jelentkezhet be az adott felhasználó. Pl. a diákok online idejét korlátozhatjuk a szünetek idejére.
Login-Time := Wk0700-0730,Wk0815-0825,Wk0910-0925,Wk1010-1020,Wk1105-1115,Wk1200-1220,Wk1305-1315

Called-Station-Id: A használható eszközök, laptopok, mobilok MAC azonosítója, több tétel esetén | -el elválasztva
Called-Station-Id := 54-A3-FC-C8-72-48

Calling-Station-Id: A használható WiFi routerek / access pointok MAC azonosítója SSID-vel, több tétel esetén | -el elválasztva.
Calling-Station-Id := 54-E6-FC-C8-72-48:ThanWiFi|74-EA-3A-C2-7E-4E:ThanWiFi|A0-F3-C1-E2-66-43:ThanWiFi

REPLY ATTRIBUTE példák

Acct-Interim-Interval: Hány másodpercenkét küldjön a router állapotjelentést a RADIUS szervernek a kapcsolódó felhasználóról.
Acct-Interim-Interval := 120

Session-Timeout: Hány másodpercig tartson egy kapcsolat. A megadott idő elteltével a router újra ellenőrzi a jogosultságokat. Ha időközben a felhasználó elért egy limitet megszakítja a kapcsolatot, ha nem, akkor tovább engedi az eszközt.

Reply attributes / DiákWiFi

Reply attributes / DiákWiFi

Session-Timeout := 120

Idle-Timeout := A router ennyi tétlen másodperc után megszakítja a kapcsolatot.
Idle-Timeout := 180

 

3. lépés: a felhasználók regisztrálása (Management > Users)

Új felhasználó hozzáadása

Új felhasználó hozzáadása

Ezen a panelen keresztül tudunk új felhasználót hozzáadni a rendszerhez. A legtöbb sor funkciója magáért beszél. A “Group”  legördülő menüben az előzőekben a “Profiles” alatt beállított csoportok közül választhatunk. Természetesen egyéni attribútumok hozzáadására is van lehetőség. Az “Import Users” menü pont alatt pedig gyorsan tudunk új felhasználókat tömegesen rögzíteni.

+1. lépés: egyszer használatos fiókok létrehozása (Management > Batch users)

A legizgalmasabb része a rendszernek. A Daloradius a megadott szempontok alapján és az előre beállított csoport tulajdonságokkal tömegével tudja előállítani a nyomtatható hozzáférési adatokat, random felhasználónevekkel és jelszavakkal. FONTOS, hogy a nyomtatásra kész cetlikhez CSAK a létrehozást követően tudunk hozzáférni, később erre már nem lesz lehetőség. Az oldalon a továbbiakban viszont nyomon követhetjük a már aktivált felhasználóneveket. Ha a csoportot töröljük, az összes kapcsolódó felhasználónév törlésre kerül.

Reklámok

Bár nem kapcsolódik közvetlen a vállalati WiFi témakörhöz, de a teljes iskolai rendszer kiépítése nem múlt el minden tanulság nélkül, talán másoknak is szolgálhat hasznos információval.

Router vs AP
Manapság már nincsen sok különbség a routerek és az access pointok között. Az APk elsődleges feladata, hogy az eszközök hálózathoz való csatlakozását lehetővé tegyék, ezért általában csak egy RJ45-ös csatlakozóval rendelkeznek és a rajtuk futó szoftver sem képes pl. rendes DHCP szervert üzemeltetni. Ami miatt azonban mégis érdemes AP-t választani az az, hogy már az olcsóbb változatokon is PoE kombatibilisek. A PoE szabvány a “Power-Over-Ethernet” rövidítése és arra szolgál, hogy a működéséhez szolgáló energiát a hálózati kábelen keresztül juttassa el az eszközökhöz. Előnye, hogy nem kell konnektort rakni közvetlenül a készülék mellé, az áramot elég egy távolabbi ponton “rákeverni” az adatkábelre. Az általunk használt TP-LINK WA901ND AP-k ~ 13 000Ft-os értéket képviselnek és mindhez adnak passzív PoE adaptert, amivel 30 méteres távolságból is elláthatjuk őket energiával.

Egységes SSID
Több AP esetén nem kell külön SSID-t (nevet) adni az access point-oknak. Egységes elnevezést használva a csatlakozó eszközök mindig a hozzájuk legközelebb eső AP-hez csatlakoznak és mozgás közben a készülékek intelligenciájától függően váltogatják a csatlakozási pontokat (hasonlóan a mobilokhoz). Arra kell csak odafigyelni, hogy az egymáshoz közel lévő készülékek más-más csatornán (frekvencián) sugározzanak. A legjobb ha legalább 3 csatorna különbség van közöttük.

Hőtérkép
Nagyobb épület esetén javasolt először csak 2-3 AP-t beszerezni és egy laptoppal felszerelkezve kimérni, hogy hova érdemes az eszközöket elhelyezni. Ebben nyújthatnak segítséget a hőtérkép programok, amik folyamatosan mérik a jelszinteket és színes ábrákat készítenek a könnyebb értelmezhetőség érdekében. Ilyen ingyenes program pl.: az Ekahau Heatmapper.

Hőtérkép - 4. emelet

4. emelet

A tavalyi év során, az iskola alapítványának hála, végre le tudtuk fedni az egész épületet WiFi hozzáféréssel. Az egyik legnagyobb gondot ekkor az okozta, hogy olyan azonosítási eljárást találjunk, ami amellett, hogy egyszerű használni, sokkal nagyobb biztonságot és rugalmasságot biztosít, mint az eddigi közös jelszó. A megoldást a vállalati WiFi jelentette.

A WPA2 Enterprise (azaz vállalati WiFi) nagyon leegyszerűsítve abban különbözik az otthon leggyakrabban használt WPA2 Personal titkosítástól, hogy a felhasználót központilag azonosítja. Az azonosítást egy úgynevezett RADIUS szerver végzi, amely a számára elküldött bejelentkezési adatok (pl.: felhasználónév / jelszó) alapján visszajelez a routernek / access pointnak, hogy az adott eszközt felengedheti-e a hálózatra vagy sem. A módszer legizgalmasabb része azonban nem az, hogy így minden felhasználót egyenként is azonosíthatunk, hanem, hogy olyan szabályrendszert alakíthatunk ki, ami egy hagyományos, megosztott jelszóval nem kivitelezhető. Például: pár kattintással tucatjával készíthetünk nyomtatható, egyszer használatos kódokat, amelyek csak az első bejelentkezéstől számított 45. percig élnek.

45 perc

A rengeteg elérhető megoldás közül mi a Rasberry Pi miniszámítógépen is futtatható Freeradius / Daloradius rendszert választottuk. A Raspberry előnye, hogy olcsó (az általunk jelenleg használt 2014-es B+ -os szett jelenleg ~15 000Ft), keveset fogyaszt (2W alatt) és a rajta futtatható rendszerről könnyű biztonsági mentést készíteni.

A telepítést, a mellékelt utasítások alapján, mi magunk is könnyedén elvégezhetjük, azonban, akik csak a végeredményre kíváncsiak, azoknak készítettem egy képfájlt egy üres, de bekonfigurált rendszerről, amit a Win32DiskImager programmal pár kattintást követően kiírhatunk egy 4 vagy 8Gb-os SD kártyára.

A rendszerhez a http://saját.ip/daloradius webcímen kapcsolódhatunk (a jelszó: radius). Ha meg tudjuk állapítani, hogy a DHCP szerver milyen IP címet adott a készüléknek, akkor nem szükséges monitort és billentyűzetet kapcsolni a rendszerhez, ha nem, akkor egy rövid ideig még szükség van a perifériákra. Az indítást követően, ha már tisztában vagyunk az IP címmel, akkor egy pillanatra be kell még jelentkeznünk az operációs rendszerbe pl. Windows alól a putty program segítségével (felhasználónév: root, jelszó: raspberry). A bejelentkezést követően adjuk ki a raspi-config parancsot, majd a megjelenő menüben válasszuk ki az “Expand Filesystem” menüpontot. Így az SD kártyánk teljes területét kihasználhatjuk majd. A “Finish”-re kattintva a rendszer újraindul, a Radius szerverünk működésre kész. A Daloradius webes felületével egy következő bejegyzésben részletesen is foglalkozom majd.

 

A használt IMG fájl innen letölthető (Raspberry Pi 2 vagy 3-hoz).

A telepítés részletes leírása azoknak, akik nem kérnek az IMG fájlból (PDF + ZIP).

 

A használt programok:

Daloradius
http://www.daloradius.com/

Raspbian
https://www.raspberrypi.org/downloads/raspbian/

WinSCP
https://winscp.net/eng/docs/lang:hu

Putty
http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/download.html

Win32DiskImager
https://sourceforge.net/projects/win32diskimager/

 

A felhasznált weblapok:

Providing 802.1X authentication with FreeRADIUS and PEAPv0/EAP-MSCHAPv2 support over a Raspberry Pi
http://steven-england.info/2014/11/06/providing-802-1x-authentication-freeradius-peapv0eap-mschapv2-support-raspberry-pi/

Raspberry PI based FreeRadius Server with GUI
http://www.binaryheartbeat.net/2013/12/raspberry-pi-based-freeradius-server.html

 

Az IP cím megállapítása:

ifconfig paranccsal

Fix IP beállítása:

http://www.modmypi.com/blog/tutorial-how-to-give-your-raspberry-pi-a-static-ip-address

iTalc és WIOSKI

A tanulók számítógépeinek (iCeleron 2,60Ghz/E3400 + 2Gb Ram) összehangolt indítását az iTalc segítségével oldottam meg. A videón ugyan nem látszik, de a Windowsok az egyik előző bejegyzésben bemutatott WIOSKI, VHD alapú megoldását használják, így gyakorlatilag mindig ugyan olyan környezet fogadja a diákokat.

iTalc, WIOSKI

Pontszámítás, 2014. május

A szokásosnak mondható táblázat letölthető az eddigi “adatbázisból”. Az elmúlt évhez hasonlóan az új képlet már figyelembe veszi a 20-ról 25-re emelt bukási limitet.

SteadyState után…

Évekkel ezelőtt a Microsoft létrehozott egy remek eszközt annak érdekében, hogy olyan intézmények (iskolák, könyvtárak) is fejfájás mentesen tudják karbantartani az olvasók/diákok folyamatos nyüstölésének kitett számítógépeiket, akik nem engedhetnek meg egy a Windows Server licenszt és az ahhoz értő rendszergazdát. A programot SharedComputer Toolkitnek, később Windows SteadyState-nek hívták.

A SteadyState segítségével egy a számítógéphez kicsit is értő alkalmazott olyan módon zárhatta el az egyszerű felhasználók által használt fiókokat, hogy egy újraindítás folyamán a rendszer mindig az eredeti állapotába álljon vissza. Sajnos azonban, a Windows XP-re, majd Vista-ra is elkészített programot nem fejlesztették tovább. A hivatalos tervek szerint az elképzelés tovább élt volna, immár beépített szolgáltatásként, a Windows 7-ben, de a bétában jelen lévő “vendég mód” kikerült a végleges változatból. A Microsoft, talán a különböző fórumokon is megjelenő elégedetlenkedő hangok hatására, közzétett egy dokumentumot, amiben azt próbálta bemutatni, hogy a SteadyState funkcióit milyen módon tudja a “regedit” és a “group policy editor” helyettesíteni. A mellett, azonban  hogy az ott közölt  megoldások már messze túlmutattak egy átlagos számítógép használó tudásán, nem nyújtottak 100%-os megoldást sem, így úgy tűnt, hogy a korábbi lelkes SteadyState felhasználók véglegesen ingyenes alternatíva nélkül maradtak.

Hosszú keresgélés után azonban sikerült ráakadjak egy alternatív megoldásra, aminél ha eltekintünk pár, a rendszer működési módjából fakadó negatívumtól, remekül megállja a helyét éles környezetben is. Ez a WIOSKI.

A WIOSKI egy finn programozó által készített telepítőkészlet, aminek segítségével Windows 7, vagy Windows 8 rendszerünket egy olyan virtuális meghajtóról futtatjuk, ami minden újraindítás után visszaáll az eredeti állapotára. Hasonlóan, mint a SteadyState “Protect the Hard Disk” funkciója, a C: meghajtón történő bárminemű változtatás itt is csak a következő újraindításig él. A program mögött a Microsoft VHD (Virtual Hard Disk) technológiája áll. Természetesen egy kompetens rendszergazda számára ez nem újdonság. Ez a szolgáltatás évek óta része a Windowsoknak. Nagyobb vállalatoknál pedig az így készült rendszerképek a mindennapos működés részét képezik. A WIOSKI érdeme azonban, hogy ezt egy olyan könnyen kezelhető keretbe szervezi, aminek a segítségével egy egyszerű halandó is képes önmagát frissítő Windowst telepíteni.

A WIOSKI telepítési folyamata.

Maga a telepítési folyamat rém egyszerű, csak követni kell a WIOSKI oldalán lévő pár soros utasítást, ami alatt elkészítjük a telepítő csomagot. Pen Drive esetén csak egy angol nyelvű Windows 7 Enterprise / Ultimate, vagy Windows 8 Professional / Enterprise telepítő DVD-re, illetve a WIOSKI fájlokra, DVD telepítés esetén pedig még egy ADK (Windows Assessment and Deployment Kit) nevű ingyenes Microsoft programra lesz szükség. Fontos, hogy a program CSAK angol nyelvű telepítőkészlettel működik együtt, illetve, hogy Windows 8 esetén még nem támogatja a 8.1-es frissítést már eredetileg is tartalmazó rendszereket (frissíteni később természetesen lehet). A nyelvi megkötés nem okoz gondot, hiszen már a hetesen is bármilyen nyelvi csomagot felrakhattunk az eredetileg telepített mellé, a 8.1-es támogatását pedig a fejlesztő a közeljövőben ígéri.

A telepítést követően a számítógép úgynevezett “Maintanance mode”-ba, azaz karbantartási üzemmódban indul újra. Minden változtatás, beleértve a frissítéseket is, végelegesen megmarad. Ha már belaktuk a rendszert és szeretnénk hibernálni az aktuális állapotot, úgy nem kell mást tennünk, mind rendszergazdai üzemmódban elindítanunk egy, az asztalra kitett batch fájlt, ami a  “ChangeToKioskMode” nevet viseli. Az automatikus  újraindulást követően minden változtatás elveszik egészen addig, amíg rá nem kattintunk a “ChangeToMaintenanceMode” ikonra.

Fontos, hogy lássuk az eredeti SteadyState és a WIOSKI között lévő alapvető különbséget. A WIOSKI esetén ugyanis, egy újraindítást követően minden, tehát nem csak az átállított háttér, vagy a letörölt parancsikon, hanem az utolsó .inf, vagy .txt fájl is visszaáll az eredeti állapotára. Ezért gondoskodni kell arról, hogy kikapcsoljunk a feltelepített programoknak és magának a Windowsnak is a frissítési funkcióit. Ha ugyanis erre nem figyelünk, a folyamatos frissítések keresése és azok háttérben való telepítése teljesen lefoglalja majd az adott gép erőforrásait. Kiemelten ügyeljünk a következőkre:

A beépített elemek (ezeket a WIOSKI már kikapcsolta, de a kezdeti telepítgetés idejére, pl. a Windows Update-et érdemes visszakapcsolni):
– Windows Update
– Windows Defender (se erre, se vírusirtóra nem lesz szükség, a definíciós adatbázisuk egy hét alatt amúgy is elavulttá válik)
– Rendszer visszaállítás

illetve:
– Adobe Acrobat Reader
– JAVA (A JAVA automatikus frissítésének kikapcsolásánál egy kis trükkre van szükség. Ahhoz, ugyanis, hogy a beállítás véglegesen megmaradjon rendszergazdai üzemmódban kell futtatni az (x64 esetén) “c:\Program Files (x86)\Java\jre7\bin\” mappában lévő “javacpl.exe” programot.)

A WIOSKI nem az egyedüli olyan programcsomag, ami a SteadyState kiváltására VHD fájlokkal operál, azonban tapasztalatom szerint a legkönnyebben használható. Ajánlom még:

Windows 7 SteadyState solution simplified
Steadier state

Talán a legalapvetőbb különbség, hogy míg a WIOSKI normál és karbantartási módja között egy rendszergazdai jogosultsághoz kötött parancsikonnal válthatunk, addig e két megoldás a gép elindítását követően (“boot menu”) enged minket választani. Ez utóbbi azonban azt is okozhatja, hogy egy-egy kíváncsi diák nem a megfelelő menüpontot választja és az általa eszközölt módosítások immár véglegesen megmaradnak.

Végezetül egy hasznos segédprogram, amivel a nem használt meghajtókat elrejthetjük a kíváncsi szemek elől. A No Drive csak látszólag kapcsolja le a merevlemezeket. Azok csak az intézőből tűnnek el, a rajta lévő programokat még elindíthatjuk és hivatkozni is lehet rájuk.

 

FRISSÍTÉS:
Telepítést követően a Wioski által létrehozott fiókok jelszavai egy idő múlva lejárnak. Érdemes az adott felhasználóneveknél “A jelszó soha nem jár le” opciót bekapcsolni.

2013 október

Az októberi frissített táblázat már letölthető az “adatbázisból”. Kellemes javítást minden kollégának! 🙂

Érettségi 2013 május

A szokásosnak mondható táblázat letölthető az eddigi “adatbázisból”. Az októberihez hasonlóan az új képlet már figyelembe veszi a 20-ról 25-re emelt bukási limitet.

Érettségi 2012 október

Elkészült a 2012 októberi vizsgaidőszak EXCEL táblája. Újdonság, hogy a számításoknál a program már figyelembe veszi az új ponthatárokat is. Azaz a bukási limitet, ami az eddigi 10%-ról 12%-ra nőtt (15 pont), illetve az elégséges szinthez szükséges 25%-ot (38 pont).

A fájl elérhető a szokásos web helyen.

Érettségi akkor és most

Érettségi

Régebben közzé tettem egy nagyobb anyagot amiben az addig nyilvánosságra hozott közép szintű angol nyelvi érettségi feladatlapokat rendszereztem.  Az akkori csomag különlegessége az volt, hogy a fájlokból minden olyan lapot kiszedtem ami a gyakorláshoz szükségtelen, ezzel is segíteni próbálva minden olyan kollégának, aki – hozzám hasonlóan – rendszeresen visz be végzős osztályokba ilyen fénymásolatokat. Az utóbbi pár napban behoztam a lemaradásom, és az elmúlt több mint 2 év újdonságaival együtt, immár külön-külön, és nem egyben, teszem elérhetővé a fájlokat.

A gyűjtemény a Microsoft SkyDrive rendszerében kapott helyet, ahonnan a fájlok egyenként vagy egyszerre is letölthetőek. A mappa – terveim szerint – folyamatosan bővülni fog, így érdemes lesz visszanézni évente legalább kétszer, májusban, illetve októberben.

Mit is változtattam, illetve mit talál az a kolléga, aki felkeresi az alant lévő weboldalt?

– Minden olyan lapot kitöröltem az eredeti anyagokból, amik a feladatok elkészítéséhez nem szükségesek, illetve eleve úgy mentettem el őket, hogy elforgatva 1 oldalon 2 jelenjen meg. Így egy teljes érettségi anyag (2 oldali nyomtatással számolva) nyomtatásához mindössze 8 lapra van szükség.

– Mivel mindent a duplex nyomtatás és sokszorosítás megkönnyítésének rendeltem alá, ezért a fájlok üres oldalakat is tartalmaznak. Ezekre azért volt szükség, hogy a nyomtatás alkalmával az egyes részegységek (olvasott szövegértés, nyelvhelyesség, stb…) ne kerüljenek azonos lapra. Így könnyebb legyen elkülöníteni őket (akiknek a teljes méretű változat kell, egy ZIP fájlban megtalálják azokat is).

– Papírspórolás volt az oka annak is, hogy a levélírás B feladatánál kiszedtem a második oldalt és az ott lévő értékelésre szolgáló táblázatot átraktam az első oldalra.

– A javítási kulcsokat 1 lapra rendeztem.

– Bár a javító kulcsok második oldalán helyet kapott az átváltási táblázat is, minden évhez elkészítettem egy EXCEL fájlt, ami a pontok alapján automatikusan mindent összead (fontos, hogy minden évhez a megfelelő fájlt használjuk, mert a ponthatárok folyamatosan változnak). Kiszámolja továbbá a százalékot és azt is, hogy a jobb jegyért hány pontot kell teljesítenie a szóbeli vizsgán a nebulónak.

– A magnóhallgatást 4 részre szedtem. Az első tartalmazza a bevezető szöveget. A 2-3-4. pedig rögtön a feladattal indul. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a gyakorlások alkalmával ne kelljen mindig keresgetni a következő feladat elejét.

 

Akinek felkeltettem az érdeklődését, az kattintson ide.