Bár nem kapcsolódik közvetlen a vállalati WiFi témakörhöz, de a teljes iskolai rendszer kiépítése nem múlt el minden tanulság nélkül, talán másoknak is szolgálhat hasznos információval.
Router vs AP
Manapság már nincsen sok különbség a routerek és az access pointok között. Az APk elsődleges feladata, hogy az eszközök hálózathoz való csatlakozását lehetővé tegyék, ezért általában csak egy RJ45-ös csatlakozóval rendelkeznek és a rajtuk futó szoftver sem képes pl. rendes DHCP szervert üzemeltetni. Ami miatt azonban mégis érdemes AP-t választani az az, hogy már az olcsóbb változatokon is PoE kombatibilisek. A PoE szabvány a “Power-Over-Ethernet” rövidítése és arra szolgál, hogy a működéséhez szolgáló energiát a hálózati kábelen keresztül juttassa el az eszközökhöz. Előnye, hogy nem kell konnektort rakni közvetlenül a készülék mellé, az áramot elég egy távolabbi ponton “rákeverni” az adatkábelre. Az általunk használt TP-LINK WA901ND AP-k ~ 13 000Ft-os értéket képviselnek és mindhez adnak passzív PoE adaptert, amivel 30 méteres távolságból is elláthatjuk őket energiával.
Egységes SSID
Több AP esetén nem kell külön SSID-t (nevet) adni az access point-oknak. Egységes elnevezést használva a csatlakozó eszközök mindig a hozzájuk legközelebb eső AP-hez csatlakoznak és mozgás közben a készülékek intelligenciájától függően váltogatják a csatlakozási pontokat (hasonlóan a mobilokhoz). Arra kell csak odafigyelni, hogy az egymáshoz közel lévő készülékek más-más csatornán (frekvencián) sugározzanak. A legjobb ha legalább 3 csatorna különbség van közöttük.
Hőtérkép
Nagyobb épület esetén javasolt először csak 2-3 AP-t beszerezni és egy laptoppal felszerelkezve kimérni, hogy hova érdemes az eszközöket elhelyezni. Ebben nyújthatnak segítséget a hőtérkép programok, amik folyamatosan mérik a jelszinteket és színes ábrákat készítenek a könnyebb értelmezhetőség érdekében. Ilyen ingyenes program pl.: az Ekahau Heatmapper.